top of page

Molnár Rita

 

Otranto, Olaszország

2024. július 8-14.

 

Kurzus: Olasz énekess dalszövegírók

Szervező: Instituto di Lingua e Cultura Italiana Porta d Oriente

Ebben az évben 2024. 07. 08-14. között egy hetet töltöttem Olaszországban, Otrantóban, ahol olasz dalszövegírók dalain keresztül ismerhettem meg a költészet és a zene, a vers és a dal kapcsolatát. A dalszövegek elemzésekor különböző szempontokat elemeztünk, mint a dalszöveg címe, a címadás sajátosságai, fontossága, a dalszöveg témája. Megismertem érzelmi, hangulati és gondolati témájú dalszövegeket; a dalszövegek mondanivalóját, a dalszöveg által kifejezett világképet; a dalszöveg helyét a dalszövegíró életében, illetve kultúrtörténetben, a művészettörténetben. Ők, azok a dalszövegírók, akik maguk módján állástfoglalnak a társadalmi és politikai kérdésekben, és akiknek megvolt, megvan a maguk pontos életfelfogása. Ezek a szereplők igazi újítást hoztak létre a költészetet követő dal nyelvében.

 

Két témát dolgoztunk fel.

Az egyik a nők ábrázolása, a nők szerepe a társadalomban.

 

Az első dalszöveg író, Fabrizio de André. Műveiben nagy hangsúlyt kaptak a társadalom perifériájára szorult emberek; a bevándorlók, a lázadók és a prostituáltak. Sok dalszövege versértékű. De André költészetében a női alak központi szerepet játszik. Megzenésítette azt, amit látott, és ugyanez igaz a dalaiban élő nőkre is, mint Marinella dala.

A „Bocca di rosa” címszó alatt a prostituált jelentéssel ruházza fel. De André kifejezi személyes nyugtalanságát egy olyan társadalommal szemben, amelyben nehezen ismeri fel önmagát.

A „Via del Campo” című dal megírásának idején Genova, De Andrè szülővárosának egyik legszegényebb és legelnyomottabb utcája volt. Itt éltek a legalsó társadalmi rétegek, a prostituáltak. De Andrè nemes szavakkal írja le a prostituáltakat.

A következő dalszövegíró Francesco de Gregorio, akinek dalai valóban mélyreható reflexiót nyújt a női alakról, metaforák és felidéző képek sorozatán keresztül vizsgálva annak összetettségét és erejét. Egy álom a szabadságról, a mindennapi valóságból való menekülésről, a szűkre szabott szerepből. A nő, a szabadság metaforája, az erő, a bátorság portréja, hogy az ember túlélje a rossz körülményeket." La donna cannone", egy  himnusz a szerelemhez és a romantikához.

Nada dalainak témája a nőgyilkosság elleni küzdelem, mely alapvető emberi küzdelem mind a nők, mind a férfiak számára: mindannyiunknak együtt kell harcolnunk ellene.

A Senza un perché dalban egy olyan nőről énekel, akit nem ismerünk, de akit jól el tudunk képzelni, hogyan él és milyen nehézségekkel kell szembenéznie.

Mannarino "V" című albumából több dalt hallhatunk, egy himnusz a nők erejéről, amelyre az univerzumnak oly nagy szüksége van. Mannarino női alakja harcos, "bandita", álom, ő az egész emberiség megmentője.  Amikor egy disztópia világról beszélünk, jól ismerjük ezt a világot, hiszen egy macsó világban születtünk és élünk"

A másik téma, amivel hosszasan foglalkoztunk a külváros.

A központtól fizikailag, gazdaságilag, társadalmilag és politikailag távoli helye, gyakran a lepusztulás, a szennyezés, a bűnözés és a közöny miatt elhagyatott. A külvárosok a szervezett bűnözés nyüzsgő helyévé váltak, ahol a legszörnyűbb bűncselekmények történnek, ahol az emberek a megélhetésért küzdenek. Aki itt nő fel, aki a perifériáról érkezik és híres lesz, mindig büszkén állítja, hogy hátrányos helyzetből származik, mintha az, hogy megmenekült, győzelem lenne a jómódú világgal szemben. A periféria viszont a nyugtalanság helye. A „periféria” címke negatív értékítéletet hoz létre, amely szembeállítja a várost irányító elitet és a belőle kirekesztettek embereket.

Adriano Celentano a Via Gluck dalt azért írta, mert fájdalmat érzett, amikor tinédzserként kénytelen volt elhagyni a Via Gluckot, hogy a "belvárosban" éljen, testvérével. Mindig visszament a szeretett kerületébe, hogy visszakapja a szabadságot, a boldogságot, ami számára csak a Via Gluckon létezett. Ez a dal soha nem nosztalgikus volt, hanem társadalmi panasz egy olyan időszakban, amikor senki sem beszélt az ökológiáról és a környezetről".

Renato Zero dalaiban a szerelemről, a szexről, de a büszkeségről, a külvárosok megváltásáról és a peremvidéken élő, talán vesztes, de soha fel nem adó emberiség viszontagságairól is mesél. A Periferia dal, gyönyörű és fontos dal Renato repertoárjából, és mindenekelőtt önéletrajzi ihletésű.

Mannarino 'Un'Estate' című dala a fiatalok nyári élményeit tárja fel. Összességében az "Egy nyár" egy olyan generációt mutat be, amely megpróbál kitörni a társadalmi elvárások alól, hogy megtalálja a saját útját.

Lucio Dalla Anna e Marco dalában, Anna és Marco képviselik mindazokat a fiatalokat, akik a 80-as és 90-es évek közötti generációk amerikai álmát képviselik, ahol Amerika a lehetőségeket, felfedezést, a mindennapi családi rutinból való kilépést és önmagunk felfedezését jelenti.

A kurzus során részt vehettem egy világítástechnikai bemutatón, ami Scorranóban rendeztek meg. A Leccétől 30 km-re fekvő kisvárost a "fények világ fővárosának" tartják. A Santa Domenica tiszteletére rendezett védőnői fesztiválon, július 5. és 10. között Scorrano a világ közepe. A híres Fények Éjszakáján a város izzók ezreivel világítják meg. A másik esemény a pugliai Martignanóban került megrendezésre a Sagra dell’ insalata Grika kulináris esemény, amely a mezőgazdasági termékek minőségére és a környék kulturális hagyományainak felfedezésére fókuszált. A jó ételeket zene és a kis falu tárgyi és anyagi örökségének élvezete kísérte. A színpadon változatos zenei program várták a résztvevőket, hogy megismerjék a salentói hagyományokat.

Molnár Rita

Váci Madách Imre Gimnázium

bottom of page