A Váci Madách Imre Gimnázium Erasmus+ pályázatai
Csoportos diák mobilitás Ipolyságon
2026. március
A Váci Madách Imre Gimnázium partnerségi kapcsolata az ipolysági Szondy györgy Gimnáziummal már több mint egy évtizedes.
E pályázat keretében egy 3 fős kis diákcsoport látogatott Ipolyságra Boda Mária tanárnő vezetésével, aki egyúttal szakmai látogatást is tett.
A projekt tudományos és pedagógiai háttere:
I. Ipolysági nyelvjáráskutatás:
Az Ipoly menti régió, különösen Ipolyság (Šahy) és környéke, nyelvészetileg rendkívül izgalmas és rétegzett terület. A palóc nyelvjáráscsoport déli, közvetlenül a határ menti és a határon túli területeit felölelő régió kiváló terepet biztosított diákjaink számára a gyakorlati szociolingvisztikai, dialektológiai és identitáskutatási vizsgálatokhoz. A projekt alapvető célja az volt, hogy a Váci Madách Imre Gimnázium tanulói ne csupán elméletben (a magyar nyelv és irodalom órákon) tanuljanak a nyelvjárásokról, a nyelvi változásokról és a kétnyelvűség hatásairól, hanem élő környezetben, aktív kutatóként tapasztalják meg azokat. A kutatás fókuszában a következő nyelvi jelenségek álltak: A palóc nyelvjárási sajátosságok (pl. az illabiális á-zás, a zárt e hang használata, a mássalhangzók lágyítása és tájszavak használata) jelenléte a mai középiskolás korosztály mindennapi beszédében. A szlovák-magyar kétnyelvűség mindennapi hatásai: a kódváltások, a szlovák jövevényszavak és kifejezések beépülése a helyi magyar diákok szlengjébe. A nyelvi identitás megőrzésének kérdései egy kisebbségi létben működő oktatási intézményben.
II. A kétnapos Erasmus+ tevékenység szakmai tartalma:
A szlovákiai partnerintézményben, a magyar tannyelvű Szondy György Gimnáziumban eltöltött két intenzív nap programja szakmai és kutatási menetrend szerint zajlott, amely a diákok közötti interakcióra és a közös tudományos munkára épült.
1. nap:
Kapcsolatfelvétel, módszertani felkészülés és a kutatás elindítása. A megérkezést követően a két iskola diákjai és tanárai azonnal rátértek a szakmai munkára. A váci diákok előbb megfigyeléseket végeztek magyar nyelvű és angol nyelvi órákon (érvényesül-e a palóc dialketus idegen nyelvi órán?), majd az ipolysági diákokkal vegyes csoportokban dolgoztak. Ez a lépés fontos volt, hogy a kutatásban részt vevő helyi diákok természetes nyelvi regiszterüket használva vegyenek részt a felmérésekben.
A kutatási módszertan finomhangolása: A Madách Gimnázium tanulói részt vettek különböző tanórákon. A Szondy Gimnázium tanárai a projektcélokhoz alkalmazkodva vonták be a tevékenységbe a váci diákokat (beszélgetések, csoportmunkák, tanórákban való aktív részvétel, kérdőív).
Nyelvjárási és szociolingvisztikai anyaggyűjtés: A nap folyamán megkezdődött az első adatgyűjtési fázis. A vegyes csoportokban a váci diákok interjúkat készítettek. A helyi fiatalok meséltek mindennapjaikról, a palóc használatának tapasztalatairól magyarországi tartózkodásaik idején. Az egyik tanár (magyar szakos, Hajdú Anikó) nyugat-palóc dialektusa eltért a helyi dialektustól, ezt is feljegyezték a váci diákok, akik figyeltek a spontán hangzóképzésre és a szóhasználatra.
2. nap:
További óralátogatások, adatelemzés és az eredmények összegzése. A második nap a kutatás kiterjesztéséről, a két iskola közötti szakmai reflexióról szólt. A cél annak összehasonlítása volt, hogy az idősebb generáció (tanárok, konyhások) beszédében mennyivel erősebben élnek a palóc nyelvjárási elemek, mint a Szondy Gimnázium fiatal tanulóinál, illetve hogyan változik a kétnyelvűségi attitűd az életkor előrehaladtával.
Kollaboratív adatelemzés (Műhelymunka): A gyűjtött anyagból megkezdődött egy digitális Ipolysági-váci nyelvjárási szószedet alapjainak lefektetése.
Projektzáró kerekasztal és értékelés: A kétnapos program zárásaként a résztvevők prezentálták az elsődleges részeredményeket a két iskola szakmai vezetői előtt. A diákok reflektáltak arra, hogy a határon túli magyar identitás megőrzésében milyen kulcsszerepet játszik az iskola, és hogy a nyelvjárás nem egy "elavult beszédmód", hanem a kulturális örökség és a lokális kötődés értékes kifejezőeszköze.
III. A tevékenység gyakorlati, pedagógiai és kulturális haszna:
A Szondy György Gimnáziumban végzett kétnapos munka túlmutatott az egyszerű megfigyelésen: Kompetenciafejlesztés: A váci madáchos diákok valós kutatásmódszertani tapasztalatokat szereztek (interjútechnika, adatelemzés). Fejlődött a kommunikációs készségük, a digitális kompetenciájuk és a kritikai gondolkodásuk. Kulturális és nemzeti összetartozás: A diákok közvetlen, személyes tapasztalatot szereztek a határon túli magyarság mindennapi valóságáról, nyelvi küzdelmeiről és sikereiről. A közös munka során szoros baráti és szakmai kapcsolatok szövődtek. Fenntarthatóság és disszemináció: A két nap alatt gyűjtött kutatási anyagot a Váci Madách Imre Gimnázium tanulói hazahozták, hogy a projekt utóéleteként a magyarórákon, iskolai prezentációk, illetve az Erasmus Day keretében bemutassák a tágabb iskolai közösségnek is. Ezt a 2026. június 4-i Össztartozás napi ünnepélyen a gyakorlatban is hasznosították. Ez a kétnapos ipolysági mobilitás megvalósította az Erasmus+ program azon célkitűzését, hogy a résztvevők aktív, tapasztalati tanulás útján, nemzetközi (ez esetben nemzeteken átívelő, össznemzeti) együttműködésben fejlesszék szakmai és emberi készségeiket.
Boda Mária
Váci Madách Imre Gimnázium